Beszámoló az elmúlt hónapokról

Dani szerint az emberek már el is felejtették a blogomat. Remélem, ez nem igaz. Az tény, hogy nem írok gyakran, de az nem valami izgi, hogy felkelünk, elmegyünk dolgozni, hazajövünk és alszunk. Viszont most, hogy kitört a nyár és közeledik a Karácsony / ez viccesen hangzik, tudom / már van hová menni.


Voltunk magyar buliban, ahol koncertet adott McHawer és a Teknő. Hááát gyerekek…
Sokat gondolkodtam, hogy ezt leírjam-e, de végülis nem az én szégyenem…
Maga a koncert jó volt, már amennyire ez a zene jó, de hidjétek el, hogy az otthontól való távollétben nagyon ki lehet éhezni bármire, ami hazai. Szóval a srácokkal nem volt gond, de a társaság finoman fogalmazva érdekes volt, de sajnos egy cseppet sem lepődtem meg. Már a bejáratnál jól indult a dolog, amikor megvettük a jegyet. Egy magyar lány volt a pénztáros, aki ráadásul engem ismer /no meg nem elhanyagolható, hogy magyar buliban voltunk / és angolul beszélt velünk. Erre nem tudok, mit mondani. Aztán az, hogy 50 éves nők csókolóznak egymással 3 Sport szeletért… Ezeket leszámítva, azért mi jól éreztük magunkat, de azt megállapítottuk, hogy nem igazán vágyunk magyar buliba, pedig a Ganxta Zolee nagyon jó volt.


Jaj, azt még el kell mondanom, hogy elmentünk a buli előtt a magyar boltba Pálinkát venni, és mit találtunk???? HeyHo gyümölcslevet :)))) és legnagyobb örömömre volt meggylé, amit itt sajnos nem ismernek. Be kell vallanom, hogy könnybe lábadt a szemem, amikor belekortyoltam.

A következő esemény a Foot Locker-es Karácsonyi buli volt. Be kellett öltözni valamilyen filmes karakternek. Mi voltunk Mr. és Mrs. Smith, bár szebbek voltunk, mint Angelina és Brad :D Sütöttem linzert, mert már kérik az ilyen alkalmakkor, hogy csináljak valamilyen sütit. Az egyik főnök, megkérdezte, hogy séf vagyok-e :) majdnem… Jót buliztunk itt is, aztán nem sokkal éjfél után elindultunk haza. Azt hozzá kell tennem, hogy itt mások a bulizási szokások. Általában este 7-8 körül már partiznak a népek, éjjel 1-2 körül, pedig mennek haza.


Tegnap óceánparti babazsúron voltunk :) Dani egyik kollégájának a kisfia 1 éves, ezt ünnepeltük. Mondanom sem kell, hogy nagyon jól éreztem magam. Óceánpart, sok cukor baba, és egy Samoyed kölyökkutya :) Dani teljesen szerelmes lett abba a kutyusba, ezért megbeszélük, hogy majd olyan kutyánk is lesz. Nagyon megtetszett az a part, ahol voltunk, mert nem voltak nagy hullámok, így lehetett úszni és a víz sem volt hideg. Azt hiszem, oda fogunk járni ezentúl. Sajnos, Dani estére beteg lett. Már reggel fájt a torka, meg a feje, és gondolom be tett neki a napsütés, mert nagyon belázasodott. Szerencsére reggelre jobban lett, de azért ma itthon maradt.


Én az elmúlt 3 hónapban egy szállodában dolgoztam, de most találtam jobb munkát.
Hát itt tartunk most.
Még mindig nem tudjuk, hogy mikor látogatunk haza, de minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy minél előbb menjünk.






Nagy ölelés mindenkinek!!!

Nyoi


U.I.: Új képek a Sydney albumban.